Csikós Farkas Kata: Lázálom Lilivel – Kelemen Kinga rajzaival

Csikós Farkas Kata: Lázálom Lilivel – Kelemen Kinga rajzaival
16,00 RON

Készleten

Gyors áttekintés

Csikós Farkas Kata asszisztens a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán. Munkája során azt vette észre, hogy a gyerekek nagyon szoronganak, amikor kórházba kerülnek, érzelmileg nincsenek felkészülve egy-egy rutin orvosi beavatkozásra, traumaként élik meg mindazt, ami ott velük történik. Mivel babakészítő is, természetes anyagokból egyedi, kézműves babákat készít, a szorongás oldására egy kedves babát alkotott Dollydoll nevű műhelyében, Doktor Lilit, aki doktor néniként dolgozott a gyereksürgősségen. A Lázálom Lilivel című könyvecske három kis mesét tartalmaz, melyeket meghallgatva, elolvasva a gyerekek megtudhatják, mi történik, ha valamilyen betegség, nagyon magas láz vagy baleset miatt kórházba kerülnek, megismerkedhetnek a sürgősségen használatos eszközökkel, műszerekkel, hogy ne ijedjenek meg, amikor először találkoznak ezekkel, hogy a kórház és az ott dolgozók ne valamiféle mumusok legyenek, hanem a gyógyítás színhelyeként, az orvosok és az asszisztensek pedig a gyógyulás segítőiként jelenjenek meg fejecskéjükben. (Tekei Erika, szerkesztő) *** A három kis mese története tíz éve kezdődött, saját esetünkkel: egy alkalommal egyik családtagom otthoni injekciós kezelésre szorult. Az akkor két és fél éves nagylányom körülöttem sündörgött, és mindent látni akart. Végignézhette, hogyan szívom fel a fiola tartalmát, majd ahogyan a far- izmon bemérem az injekció helyét, és biztos kézmozdulat- tal a tű a bőrbe hatol. Figyeltem az arcát. Kíváncsian fürkészte a nagymamája arcizmait, hogy vajon fájt-e az neki. Amikor azután injekcióra került sor, mintegy varázsütésre, a lakás bármelyik sarkából képes volt ott teremni és követni a mozdulataimat. A harmadik injekciós nap után megszólalt: – Kéjek én is! – De kicsim, te nem vagy beteg, neked nem fáj a derekad! Csak a beteg emberek kapnak injekciót, hogy meggyógyuljanak! – mondtam neki. – De fáj a dejekam! – erősködött. – Hát jól van – adtam be a derekamat –, adok neked injekciót, de leveszem róla a tűt. Azzal egy határozott mozdulattal lekaptam a tűt a fecskendőről, és a sima fecskendővel a nadrágon keresztül imitáltam az injekciózás mozdulatsorát. – Nekem jendes igazi szuji kell! – mondta nagyon határozott arckifejezéssel, és ezt az elszántságát nem tudtam nem komolyan venni. – Rendben, kicsi tündérkém, majd egyszer, amikor beteg leszel, fogsz kapni rendes igazi injekciót – fejeztem be határozottan, és ellentmondást nem tűrően kezdtem elpakolni az injekció kellékeit az asztalról. Mintha az Isten is így akarta volna, két nap múlva jelentkezett a családorvosunk, hogy Eszterkó meg kellene kapja a kétéves védőoltást, ami kicsit késve érkezett. Lelkesen újságoltam neki a hírt, hogy rendes igazi szurit fog kapni. – De hát nem is vadok beteg! – mondta meglepetten. – Ez igaz – mondtam neki –, de a védőoltással sok súlyos betegség kialakulását meg lehet előzni! Alig várta a nagy napot. Hősiesen viselte az injekció okozta fájdalmat, és nagyon büszke volt magára, én meg őrá. Ez az eset megtanította nekem azt, hogy az injekcióhoz is sokféleképpen lehet viszonyulni. Lehet félni tőle, de lehet kíváncsian is közelíteni hozzá. A gyerekeknek nagyon fontos, hogy mit látnak a környezetüktől. Ha a szülők félnek az injekciótól, akkor nagy valószínűséggel a gyerek is félni fog. Ha az injekció úgy jelenik meg a közbeszédben, mint valami, amitől félni kell, ha nevelési eszköznek használják, hogy „viselkedj jól, mert ha nem, jön a »doktor néni«, és akkor injekciót fogsz kapni!”, akkor valami rossz kapcsolódik hozzá, ami nagyon messze van az injekció eredeti rendeltetésétől. Fontosnak tartanám, hogy az injekció fogalma a gyerekek fejében tisztázódjon. Amikor betegek, és nagyon rossz a közérzetük, ne kelljen még azzal a traumával is megküzdeniük, hogy biztos valami rossz fát tettek a tűzre, azért kell injekciót kapniuk. Ez volt a mesék megírásának egyik célja. A másik az, hogy ne érje őket érzelmileg felkészületlenül egy rutin orvosi beavatkozás. Az együttműködés segíti az orvos és a kórházi személyzet munkáját is, és kisebb megrázkódtatás éri a gyereket, ha tudja, mi fog vele történni. Sokszor idő- és személyzethiány miatt nincs idő minden gyereknek öt percen át magyarázni, hogy mit miért teszünk velük, erőszakként élik meg, hogy lefogjuk őket egy-egy injekció beadásához. Természetesen mindaz, ami a mesékben megjelenik, nincsen kőbe vésve, a helyzettől és az orvos utasításaitól függően lehetnek kisebb eltérések, de a mesében felsoroltakra mind sor kerül, ha a helyzet úgy kívánja. Bátorítanék minden szülőt, hogy olvassa el a meséket a gyerekének, vásároljon egy fecskendőt, mutassa meg neki, adja a kezébe, injekciózzanak meg egy „beteg” játékbabát. FONTOS, HOGY A TŰ NE KERÜLJÖN A GYEREKEK KEZÉBE! Meséljenek saját pozitív kórházi tapasztalatokat, ha vannak ilyenek. Így, ha majd netán rákerül a sor, egy kicsit bátrabban viseli a gyermek a gyógyítás ilyen formáját. Végül, de nem utolsó sorban, szeretnék köszönetet mondani Forró Erőss Gyöngyi pszichológusnak, aki pszichológiai szempontból átvizsgálta a szöveget, hogy tényleg a gyerekek segítségére legyen. Köszönöm a barátaimnak és kollégáimnak, akik bátorítottak a mesék megírására, valamint a családtagjaimnak, akik nélkülöztek addig, amíg írással töltöttem az időt. Köszönöm a gyerekeimnek, hogy inspirálnak minden nap, és megmutatják a gyermeklélek csodálatos világát. Kívánom, hogy ez a kis iromány tényleg elérje a célját, és bátorítást adjon gyereknek, szülőnek egyaránt a kórházi kellemetlenségek elviseléséhez. Jó gyógyulást mindenkinek! Csikós Farkas Kata


A kötetről megjelent ismertető:


https://www.kreativkiado.ro/blog/peter-beata-recenzioja-csikos-farkas-kata-lazalom-lilivel-cimu-koteterol.html


https://www.kreativkiado.ro/blog/hogy-ne-legyen-mumus-a-korhaz.html